durkokaroly

Pál Ferenc

(Gyömrő, 1914 – Budapest, 2008)

Festő, keramikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Vesztróczy Manó, Rudnay Gyula és Barcsay Jenő voltak. Elsősorban kerámiával foglalkozott 1958-tól. Később akvarelleket festett. A Fővárosi Emlékmű Felügyelőség munkatársa volt 1953-tól 1959-ig. 1943-tól egyéni (Fényes Adolf Terem – 1971, Nagykanizsa – 1974, Kiskunhalas – 1978, 1980), és csoportos (Műcsarnok – 1988, 1989, Fáklya Klub – 1994) kiállításokon szerepelt.

Séday Éva

(Kispest, 1929 – 2011)

Festő, grafikus. 1943-ban végzett az Iparrajziskolában kőrajzolóként, 1947-től a Derkovits Kollégium tagja. 1948-1954-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanul Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Berény Róbert és Hincz Gyula irányításával. Tanulmányutat tett Franciaországban. Egyéni kiállítások mellett (Fényes Adolf Terem, Szombathely) számos csoportos tárlata is volt (Ernst Múzeum, Műcsarnok). Alakos munkái mellett szívesen fest tájképeket és csendéleteket. Munkái hazai és külföldi magángyűjteményekben találhatók.

Turmayer Sándor

(Orosháza, 1879 – Albegna, 1953)

Festő. Turay Ida és Tabódy Klára színésznők édesapja volt. A Turmayer család Rákospalotán élt, házukat 1906-1907-ben vásárolta meg hozománynak a művész feleségének a Dél-Bánságból származó Szabadkai Lillának a családja Perlmutter Izsák festőművésztől.Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta, 1925-től két évig Révész Imrénél dolgozott Kecskeméten. Gimnáziumban tanított, de 1911-től rendszeresen részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. Az I. Világháborúban olasz hadifogságban volt.1929-től több gyűjteményes kiállítása volt Budapesten és vidéken. 1928-tól 1931-ig minden évben több hónapig festett Gyulán, részt vett a helyi művésztelep munkájában. A Tabán festői szépsége és az olaszországi kisvárosok is gyakori témái voltak képeinek. Az 1940-es évek végén kisebbik lányához, Tabódy Klárához Olaszországba költözött, ahol főleg tájképeket és csendéleteket festett.

M Horváth István

(Budapest, 1952)

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1979-ben végzett, ahol Kokas Ignác volt a mestere. 1981-87 között a Jedlik Ányos Gimnázium rajztanáraként működött. 1982-től szerepel tárlatokon, egyéni bemutatkozásai voltak Budapesten a Derkovits Teremben, külföldön
Londonban és Frankfurtban. 1986-tól rendszeresen jelen van Japánban a Towo cég által rendezett kiállításokon, 1996-tól pedig dzsessz témájú képeivel vesz részt USA-beli bemutatókon.

Husovszky János

(Nagybánya, 1883 – Szinérváralja, 1961)

festő. 1913-ban iratkozott be a nagybányai festőiskolába, és
1914-ben is szerepelt a növendékek névsorában. Akvarellel, olykor olajjal urbánus tájakat, vásári jeleneteket, városképeket festett, többször megfestette a nagybányai főteret. 1920-tól szerepelt a nagybányaiak közös tárlatain Ferenczy Károlylyal,Boromisza Tiborral, Ziffer Sándorral. 1932-ben szintén bemutatta munkáit egy nagybányai csoportos kiállításon. 1937-től rövid ideig Ziffer Sándorral alelnöke a Nagybányai Képzőművészek Egyesületének.

Gruzda János

(Tövis, 1881 – Zalatna, 1953)

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Szinyei Merse Pál és Balló Ede voltak a mesterei. 1908-ban főiskolai tanulmányi ösztöndíjjal Ausztriában és Berlinben járt tanulmányúton. 1924-ben Zalatnára költözött, s ott dolgozott haláláig. 1901-től állított
ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.

Czakó Rezső 

festőművész. Berkes Antal baráti körébe tartozott, hasonló felfogású városképeket festett a két világháború között.

Abrudan Péter

(Zimbor, 1907 – Kolozsvár, 1979)

Román-magyar származású festő. Már fiatalon festett. A Kolozsvári Képzőművészeti Iskolában végezte festőművész tanulmányait 1925-28, majd 1930-32 között. Nagybányán működött, a két világháború közötti művészeti élet jelentős szereplője volt a képzőművészet városában.Számos kiállításon vett részt mind országon belül, mind külföldön.

Feszty Masa

(Budapest, 1895 – Domaháza, 1979)

Festő. Művészeti tanulmányait szülei, Feszty Árpád és Jókai Róza irányításával kezdte, majd Budapesten és Münchenben tanult. Mesterei: Szablya-Frischauf Ferenc, Hoffmann. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát. 1916-tól Budapesten működött. Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában. 1924-től szerepelt kiállításokon. 1945-től főként vallási témájú képeket festett, melyek ma is számos katolikus templomban megtalálhatók. 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett csoportos tárlatokon, de műveit egyéni kiállításon nem mutathatta be. 1998-ban emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból az esztergomi Keresztény Múzeumban. Művei megtalálhatók legjelentősebb nemzeti gyűjteményeinkben és számos egyházi intézményben.

Somogyi Árpád 

(Karcag, 1926 – Budapest, 2008)

Szobrász. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók.