(Budapest, 1893 – ?)

Festő. Tanulmányait előbb Deák Ébner Lajosnál, majd Fényes Adolfnál folytatta, később évekig Berlinben dolgozott. 1911-től vett részt kiállításokon: a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban, az 1927. a szolnoki művésztelep 25 éves jubiláris kiállításain. Arcképeket (Anyja, Kállay Tamás), tájképeket (Szolnoki fahíd, Bodeni tó) és virágcsendéleteket fest unom, világos színekben. 

(Kiskunfélegyháza, 1965)

Festő. A festészet iránti vonzalma már korán megmutatkozott. Bár pályafutását más területen kezdte, a művészetek iránti szeretete egyre meghatározóbb szerepet töltött be életében.Tehetségének kibontakozását férje és mestere, Széchenyi István festőművész is segítette.1993 óta vesz részt egyéni és csoportos kiállításokon. Egyedi hangvételű figuratív alkotásai és csendéletei üde színfoltként hatnak a hazai galériák kínálatában.

(Budapest, 1891 – Kispest, 1952)

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Ferenczy Károly, Zemplényi Tivadar. Tájképeket és csendéleteket festett realista stílusban. 1916-tól a Műcsarnokban és Nemzeti Szalonban állított ki. Több külföldi tárlaton is bemutatta munkáit.

(Gyula, 1883 – ?, 1943)

Festő. Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Orosz hadifogságba esett az I. világháborúban. Díszleteket és orosz szentképeket festett.

(Bánffyhunyad, 1899 – La Chaux-de Fonds, Svájc)

Festő, grafikus, szobrász. Az Iparművészeti Iskolában Helbing Ferenc, Udvary Géza, Simai Imre voltak a mesterei. A budapesti Iparművészeti Főiskolán fejezte be művészeti tanulmányait, közben megjárta Olaszországot. 1926-ban Párizsba költözött. 1922-ben mutatta be először műveit a Műcsarnokban. 1929-ben sikerrel mutatta be műveit Párizsban, rendszeresen szerepelt a Salon de Mai kiállításain, gyakran külföldi nemzetközi tárlatokon is (Hollandia, Németország, Anglia, Japán, Kanada). Tagja volt 1936-tól a Hayter által alapított Atelier 17 művészcsoportnak. 1941-43 között koncentrációs táborba zárták, ahonnan Svájcba menekült, majd 1946-ban visszatért Franciaországba. 1971-ben a Műcsarnokban mutatta be alkotásait. Műveit őrzi a pécsi Janus Pannonius Múzeum, párizsi, USA-beli közgyűjtemények.

(Budapest, 1939)

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Pap Gyula, Bernáth Aurél és Szőnyi István. 1968-71 között Derkovits ösztöndíjas, 1985-ben római ösztöndíjat kapott. 1976-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1975-87 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanított, 1988-2005 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, 2000-től egyetemi tanár a
Kaposvári Egyetemen. 1992-98 között a MAOE elnöke volt. 1962 óta kiállító művész. Egyéni kiállítása volt 1981-ben a Műcsarnokban, 2004-ben Brüsszelben. Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és több hazai múzeum gyűjteményében.

(Budapest, 1907 – 1985)

Festő. Tanulmányait Podolini-Volkman Artúr magániskolájában
kezdte, majd Glatz Oszkár, Dudits Andor, Vaszary János tanítványaként
a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta. 1931-től kiállító művész, 1932-ben figurális és tájképeiből gyűjteményes tárlata nyílt a Nemzeti Szalonban. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában.

20. századi eleji magyar festő. A kecskeméti művésztelep meghatározó alakjaként tartották számon. Többek között Bozsó János is a tanítványa volt.

(Budapest, 1902 – 1954)

Grafikus, festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. 1927-ben egyéni kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. 1933-tól szerepelt a Műcsarnok csoportos kiállításain.

(Szeged, 1884 – 1972)

Festő. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, majd a kecskeméti művésztelepen, Firenzében és Palermóban képezte magát. Mestere: Révész Imre. 1967-ben a szegedi Nyári Tárlat díjazottja, 1969-ben Szeged város festészeti díját kapta. Tengerészként bejárta a világot, majd festőként Európa több országában dolgozott. 1934-ben telepedett le végleg szülővárosában. Bekapcsolódott a hazai kiállítási életbe. 1936-ban részt vett a Velencei Biennálén. 1967-ben a Magyar Nemzeti Galériában, 1971-ben a Műcsarnokban szerepelt kollektív tárlaton. 1968-ban a szegedi múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást műveiből. Halála után 1994-ben volt ugyanitt emlékkiállítása. Több műve található a szegedi Móra Múzeum gyűjteményében.