Életrajz

(Hódmezővásárhely, 1947 – 2006)

Festő. A szegedi tanárképző főiskolán végzett 1970-ben. Mestere Vinkler László volt. 1980-ban Koszta emlékéremmel tüntették ki, 1990-ben megkapta. Csongrád megye alkotói díját. Hódmezővásárhelyen működött. Az 1970-es évektől állandó résztvevője volt a vásárhelyi Őszi Tárlatoknak, a szegedi és a békéscsabai csoportos kiállításoknak. Egyéni tárlata volt 1973-ban és 1983-ban a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1975-ben, 1982-ben és 1988-ban Budapesten. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményében.

Monográfia: Pogány Gábor: Csikós András, Bp. 2002.

(Budapest, 1896 – 1955)

Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei: Tardos Krenner Viktor, Révész Imre és Vaszary János. Tanulmányúton járt Firenzében, Rómában, Nápolyban. Életmű kiállítása volt a Nemzeti Szalonban 1928-ban. Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

(Budapest, 1896 – 1955)

Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei: Tardos Krenner Viktor, Révész Imre és Vaszary János. Tanulmányúton járt Firenzében, Rómában, Nápolyban. Életmű kiállítása volt a Nemzeti Szalonban 1928-ban. Több művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Szegeden volt rajztanár, a deportálásban hunyt el. Kisjenői Klein Ernő olykor dramatikus tartalmú figurális és tájképekkel jelentkezett. Juhász Gyulát ábrázoló portréja helyi magántulajdonban van. A Móra Ferenc Múzeum “Szántóföld” c. pasztelljét őrzi.

(Pesterzsébet, 1923 – 2016)

Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte művészeti tanulmányait, majd Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. Tanulmányutat tett több kelet-európai országba, Franciaországba és Itáliába. Utazásának emlékeit város- és tájképsorozaton örökítette meg. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be munkáit. A 80-as évektől lírai elvont festészetet teremtett. Kollázsokat, intarziákat is készített. A Magyar Nemzeti Galéria és több vidéki képtár őrzi alkotásait.

(Budapest, 1926 – Zalaegerszeg, 1987)

Grafikus. Első stúdiumait Novotny Emil Róbert korrigálta. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Koffán Károly tanítványa volt. 1976-tól haláláig Zalaegerszegen működött. Díjak: Munkácsy-díj (1974), Munkácsy-plakett (1976), Koszta-érem (1976). 1976-ban a besztercebányai Fametszet Biennálé díjnyertese. 1956-ban műtermet kapott a szolnoki művésztelepen, majd 1974-76 között a hódmezővásárhelyi művésztelepen. 1954-től jelentkezett hazai és külhoni (Miskolc, Berlin, Firenze, stb.) kiállítóhelyeken. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria, a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi.

(Munkács, 1910 – Budapest, 1988)

Grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1935-ben. Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár, Varga Nándor Lajos. 1935-ben Korb Erzsébet-ösztöndíjat kapott. 1936-tól Dunaföldváron, majd 1939-től Ungváron működött rajztanárként. Budapesten telepedett le véglegesen. Egyéni kiállítása volt 1968-ban az UVATERV-nél, 1969-ben a Műcsarnokban és Győrben, 1986-ban Sopronban. Művei az Egyesült Államokba is eljutottak. Több munkája található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.

(Kárpátalja, 1946)

a táj szépsége, zúgó hegyi folyók, havas hegycsúcsok, vadregényes fenyvesek már gyermekként rajzra ihlették.

Festészeti tanulmányait Moszkvában a Képzőművészeti Főiskolán végezte. A klasszikus orosz akadémikus stílus művelője. Mesterei voltak: Akszonov, Laktinov, Selov. Később Ungváron Kocka András, Kassai Miklós hatással volt művészetére. Kiállításain számos elismerést, oklevelet szerzett. Képei eljutottak a világ számos országába: Ausztriába, USA-ba, Izraelbe, Angliába stb.
1992-ben települt családjával Magyarországra. Itt számos kiállítással mutatkozott be a magyar közönségnek, például Budapesten a Bank-Centerben, kispesti Művelődési Központban, Nógrád megyei iskolákban, művelődési házakban, az ország különböző bemutató termeiben.
1999-2000 éveket USA-ban töltötte aktív munkával, melynek eredménye volt egy sorozat kiállítás Philadelphiában, Vinelandban, Milvilleben és Kanadában. Najgyanov Vlagyimir az akadémikus tájképfestészet kitűnő mestere.

(Szeged, 1982 – Gyula, 1964)

festő. Budapesten, Münchenben Hollósy Simon festőiskolájában és Párizsban tanult. Több éven keresztül Szeged város ösztöndíjával tanult a francia fővárosban. Néhány évig Dél-Franciaországban dolgozott. Budapesten, majd Gyulán telepedett le. Megfordult a nagybányai művésztelepen. Egy festményét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

(Tószeg, 1902 – Budapest, 2002)

Festő. Tanulmányait Krivátsy Szűcs György magániskolájában kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Burghardt Rezső voltak a mesterei. 1942-től Olaszországban és Párizsban dolgozott. 1968-ban Rómában volt sikeres kiállítása, 1978-ban pedig Cziffra György megbízására Franciaországban festette meg egy gótikus kápolna táblaképeit. Számos kiállítása volt itthon és külföldön is. Festett tájképet, virágcsendéletet, a népi életből vett jeleneteket és portrékat is. Művei a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Debrecenben, Rómában, Londonban és Brüsszelben találhatóak.