Rákoskeresztúr, 1936- Szeged, 2017

A művészről: festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult 1957-1962 között. Mesterei: Kmetty János, Hincz Gyula, Domanovszky Endre. Tanulmányúton Amszterdamban, Párizsban, Athénben, Stuttgartban járt, ezen kívül Dániában és az USA-ban. Szegeden él. 1963-tól kiállító művész. Egyéni tárlaton mutatta be munkáit, Szegeden több alkalommal, azon kívül Szabadkán (1971), Debrecenben (1982), Gyöngyösön (1988), Szolnokon (1995), Budapesten (1993). A Műcsarnok kollektív tárlatán vett részt 1968-ban. A szegedi Nyári Tárlatokon és Táblaképfestészeti Biennálékon rendszeresen szerepel. 1996-ban gyűjteményes tárlatot rendezett a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Díjak: Juhász Gyula-díj (1978), az 5.. Táblaképfestészeti Triennálé díja (1994), a 6. Táblaképfestészeti Biennálé díja (1996).

Szarvas, 1896 – 1993

A művészről: festő, grafikus. Művészi tanulmányait Münchenben kezdte, majd több európai országban tanult és alkotott. Kiállításai voltak Nagyváradon, Párizsban, New Yorkban. Pályája során több rajciklust készített, melyek mappákban, könyvekben sokszorosítva is megjelentek. Párizsban két alkalommal kapott nagydíjat (1959, 1961). Munkásságáért 1973-ban Munkácsy-díjjal, 1986-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével jutalmazták. Elnyerte az Érdemes művész (1976) és a Kiváló művész (1982) címet. 1960-ban szülővárosától alkotóházat kapott, ettől kezdve felváltva dolgozott Párizsban és Magyarországon. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és állandó kiállításon láthatók Szarvason, a felújított Ruzicskay Múzeumban.

Pápa, 1927 – 2019

A művészről: festő, grafikus, színtervező. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Kontuly Béla, Kmetty János, Szőnyi István. 1951-tól színtant, színkompozíciót, színdinamikát oktat a Budapesti Műszaki Egyetem Építészeti Karán. 1985-től a műszaki tudományok doktora. A Magyar Nemzeti Színtudományi Bizottság elnöke. A Nemzetközi Színtudományi Bizottság elnökségi tagja. A színdinamika elmélete és a színdinamikai tervezés terén tevékenykedett. Színtervezési munkái például a ferihegyi repülőtéren, a budapesti metróban, a budai várban láthatók. Nevéhez fűződik a színreferencia indexszámrendszer, a komplex színharmónia-elmélet kidolgozása. Sokoldalú művész. Festmények mellett rézkarcokat, falképeket, üvegablakokat, mozaikokat is alkotott. 1952-től szerepel munkáival kiállításokon. Egyéni tárlata volt 1991-ben a Műcsarnokban, 1996-ban a Vígadó Galériában, külföldön Rómában (1963), Münchenben (1966, 1967). Díjak: Giorgione-díj (1963), Nemzetközi Színtervezési díj (1984).

Szép számú érdeklődő előtt nyitottuk meg 2022. január 20-án a Szilágyi István festőművészre emlékező tárlatunkat Gyulán, a Kohán Képtárban.

A kiállítás megnyitóján Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Kónya István alpolgármester, a Kohán György Alapítány elnöke mondott beszédet. A kiállított képekről Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KöröspArt Galéria tulajdonosa beszélt. A festmények és grafikák Székely Árpád és a KöröspArt Galéria tulajdonában vannak, de több műtárgy származik a közelmúltban elhunyt Balla Tibortól, akinek fontos szerepe volt abban, hogy „felfedezzük” a festőművészt.

Az eseményre Szilágyi István művészetét és életét is bemutató 40 oldalas, színes katalógus is készült.

A tárlat az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., a Gyulai Évszázadok Alapítvány, valamint a KöröspArt Galéria összefogásával jött létre.

A kiállítást április 2-ig nézhetik meg az érdeklődők a Kohán Képtárban.

– d-

Fotó: Rusznyák Csaba