(Csongrád, 1917 – Budapest, 2007)
Festő. 1932-34 között Szentesen Koszta Józseftől, 1947-49-ben Szegeden Vinkler Lászlótól és Erdélyi Mihálytól tanult. 1953-tól Boldizsár István segítségével gyarapította tudását. Példáihoz – Koszta és Boldizsár – és élményvilágához hűen festi táj- és életképeit, csendéleteit az alföldi és a nagybányai piktúra felfogása szerint. Leggyakoribb témái az Alföld, a Balaton és a bakonyi táj. Kolorisztikus érzékenysége az üde látványokban találja meg az alkotótevékenység bensőséges ihletforrásait.