(Budapest,1901 – 1982)
A Műegyetemen tanult, az építész karon. III. éves korában politikai okok miatt eltanácsolták. Nagybányára ment, 1926-27 között Réti István, Krizsán János, Mikola András és Börtsök Samu tanítványa volt. Nagybányai festőnek vallotta magát. 1971: Munka Érdemrend ezüst fokozat; 1976: Munka Érdemrend arany fokozat. 1927 után Olaszországba utazott. Számos közéleti személyiség portréjának elkészítésére kapott megbízást. Mintegy 6 évig tartózkodott Nápolyban, közben 1929-ben Tiranában megfestette Zogu albán király arcképét, amely az ottani múzeumba került. 1932 után néhány hónapig Líbiában dolgozott, ahol két kiállítást is rendezett. Hazatérve a Budai Szépművészeti Társulat alelnöke lett, 1945 után a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében titkári posztot töltött be, megszervezte a MÜDOSZ Bajza utcai, valamint a Képzőművészeti Alap Rottenbiller utcai kollektív műtermét, utóbbinak művészeti vezetője is volt. Megindította az I. kerületi Tanács rajzszakkörét, és itt tanított 60 éves koráig. Művei – újságrajzok, portrék, plakátok – valósághoz ragaszkodó szemléletét tükrözik.