(Orosháza, 1910 – Budapest, 2002)
Festő, rézkarcoló. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1934-ben. Mestere: Rudnay Gyula. 1938-ban elnyerte a Szinyei Társaság díját. 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1970-ben SZOT-díjas lett. Pályáját Orosházán kezdte, majd a fővárosban és Tihanyban dolgozott. 1949-1955 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt. Az 1950-es években több képzőművész szövetség vezetőségének volt tagja. Első egyéni kiállítását 1931-ben rendezte a Nemzeti Szalonban. Az 1950-es évektől állandó résztvevője volt a Magyar Nemzeti Galériában és a Műcsarnokban rendezett reprezentatív kortárs kiállításoknak. 1963-ban Rómában volt egyéni kiállítása. Műveivel az ország majd minden jelentős kiállítóhelyén bemutatkozott. Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Modern Magyar Képtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a szolnoki és a békéscsabai múzeum gyűjteményében.