(Budapest, 1913 – 1998)
szobrász, grafikus és éremművész. Szabó Jenő műépítész és Török Lídia gyermekeként született. 1933 és 1934 között a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 1934 és 1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanárai Kerényi Jenő, Bory Jenő és Tar István voltak, mestere pedig Medgyessy Ferenc, akinek a műtermében dolgozott. 1939-től a Százados úti művésztelep tagja. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművészek Csoportjához. 1939. július 28-án Budapesten házasságot kötött Gábor Móric festőművész és Bessenyei Ilona lányával, Ilonával.[5] 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. Aktívan táncolt, külföldre járt az 1930-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949 és 1952 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja volt. 1950 és 1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője volt [Almási Gy. Bélával]. 1982-ben és 1986-ban a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telep munkájában vett részt. Tagja volt a Gulácsy Társaságnak.
Iskolái:
Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1933–1934)
Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1934–1939)
Kitüntetései:
Munkácsy Mihály-díj (1949)
Munkácsy Mihály-díj (1954)
SZOT-díj (1964)
Magyarország Érdemes Művésze díj (1967)
Magyarország Kiváló Művésze díj (1970)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)
(forrás: Wikipédia)