(Nagyszeben, 1906 – Budapest, 1990)

Szobrász, festő, grafikus. A gimnáziumi évek alatt kezdett autodidakta módon művészettel foglalkozni. Miután nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, Firenzében ment, ahol rajzokat készített. Rövid időre hazatért, egy ideig anatómiát tanult a főiskolán, majd újra Olaszországba és Franciaországba ment. Ebben az időben több száz rajzot készített. Első kiállítása 1931-ben a Frankel Szalonban volt, majd a Nemzeti Szalonban volt tárlata. 1941-ben a Tamás Galériában már szobrait állította ki. Tagja volt a KUT-nak (Képzőművészek Új társasága). 1933-tól Győrben élt, majd 1945-ben a fővárosba költözött. 1943-tól a nyarakat Tihanyban töltötte, az ottani környezet komoly hatással volt művészetére. 1946-tól 1960-ig az Iparművészeti Főiskolán tanított. Az 1960-as években számos rangos irodalmi műhöz készített illusztrációkat, melyekből nyolcvanadik születésnapja alkalmából kiállítást is rendeztek. 1964-ben a Dürer Teremben mutatták be grafikáit, részt vett 1966-ban a Velencei Biennálén, és 1976-ban életmű kiállítása volt a Nemzeti Galériában. Munkásságáért Munkácsy-díjat, Kossuth-díjat, Érdemes és Kiváló Művész kitüntetést kapott.