(Ostffyasszonyfa, 1885 – Szekszárd, 1960)

Festő. Gyakorló tanítóként folytatott művészeti tanulmányokat a fővárosi Mintarajziskolában. Mesterei: Hegedűs László, Edvi Illés Aladár, Zemplényi Tivadar. 1913-ban állami ösztöndíjat kapott. 1918-ban Rudics-díjat, 1921-ben Halmos Izidor-életképdíjat, 1934-ben Balló Ede-díjat nyert. 1935-1941 között a Százados úti Művésztelepen alkotott. 1945-től a Szekszárd megyei Bátán élt. 1911-től kiállító művész, a két háború között az ország sok városában bemutatkozott. Első egyéni tárlatát 1918-ban rendezte az Ernst Múzeumban. 1955-től Pécsett és Szekszárdon állította ki rendszeresen alkotásait. 1965-ben a Magyar Nemzeti Galériában szerepeltek alkotásai a Százados úti Művésztelep jubileumi kiállításán. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi, a debreceni és a soproni múzeum.