(Párizs, 1886 – Nizza, 1963)
Festő, illusztrátor. A külföldi aukciókon, a galériák kínálatában rendszeresen szerepelnek a művei. Olaj- és pasztellképei mellett kedveltek erotikus művészi nyomatai is. Orientalista festményeiről is ismert.Kisebb méretű és hasonló kvalitású festményei többszázezer forint értékben kelnek el a műkereskedelmi piacon. Ehhez képest vonzó árajánlatot kínálunk a festményt megszerető leendő tulajdonosnak.
(Budapest, 1921 – 2017)
Festő, szobrász. Tanulmányait 1940-1944-ig különböző szabadiskolákban végezte Jaschik Álmos, Gallé Tibor, Koffán Károly és Bernáth Aurél irányításával. 1945-ben Svájcba emigrált, és két évig a genfi Szépművészeti Főiskolán képezte magát. 1951-ben Izraelbe költözött. 1991-ben két évig Párizsban dolgozott, 1993-ban visszaköltözött Budapestre. 1948-tól számos egyéni kiállítása volt (Svájc, Izrael, Párizs, London, Budapest) és csoportos tárlatai a Műcsarnokban és Kecskeméten. A festészet mellett tervezett üvegablakokat, készített díszletterveket és falikárpitokat is. Munkásságáért több elismerésben részesült Izraelben, Párizsban, itthon a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét kapta. Munkái a Szépművészeti Múzeumban találhatók.
(Cegléd, 1892 — 1975)
Grafikus. Tanulmányokat a Képzőművészeti Főiskola grafikai osztályán folyatott. Mestere Olgyai Viktor volt. Majd éveken át rajtanárként tevékenykedett. Az Iparrajziskola grafikai szakosztályának tanáraként, majd vezetőjeként dolgozott. Számos grafikai technikát alkalmazott.
(Doboz, 1927 – 2003)
Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István, Elekfy Jenő, Barcsay Jenő, Krocsák Emil és Pór Bertalan voltak a mesterei. 1951-től az Iparművésze-ti Főiskola tanára. 1955-től több egyéni (Kecskemét) bemutatón részt vett, külföldön is kiállította munkáit (Moszkvai Biennálé). Nagyméretű munkái láthatók több középületben.
Könyvei: A képzőművészet iskolája 2., 1977, A színek rendje, 1976, Szerkesztő anatómia, 1985.
(1938 – 2011)
Grafikus. 1962-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán,
Szőnyi István, Pór Bertalan, Pap Gyula és Ék Sándor tanítványa volt. 1957-1977-ig rendszeresen részt vett a kecskeméti művésztelep munkájában. 1977-től tanít Budapesten a Tanítóképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán. Hazai és külföldi kiállításokon vett részt, ahol díjakat is nyert. Kedvelt technikája a ma már alig használt kőrajz. Irodalmi illusztrációkat is készített. Derkovits-ösztöndíjas volt, és Munkácsy-díjat kapott. Munkái
megtalálhatóak a Nemzeti Galériában, Miskolcon és Debrecenben.
(Gyömrő, 1914 – Budapest, 2008)
Festő, keramikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Mesterei Vesztróczy Manó, Rudnay Gyula és Barcsay Jenő voltak. Elsősorban kerámiával foglalkozott 1958-tól. Később akvarelleket festett. A Fővárosi Emlékmű Felügyelőség munkatársa volt 1953-tól 1959-ig. 1943-tól egyéni (Fényes Adolf Terem – 1971, Nagykanizsa – 1974, Kiskunhalas – 1978, 1980), és csoportos (Műcsarnok – 1988, 1989, Fáklya Klub – 1994) kiállításokon szerepelt.
(Kispest, 1929 – 2011)
Festő, grafikus. 1943-ban végzett az Iparrajziskolában kőrajzolóként, 1947-től a Derkovits Kollégium tagja. 1948-1954-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanul Bernáth Aurél, Fónyi Géza, Berény Róbert és Hincz Gyula irányításával. Tanulmányutat tett Franciaországban. Egyéni kiállítások mellett (Fényes Adolf Terem, Szombathely) számos csoportos tárlata is volt (Ernst Múzeum, Műcsarnok). Alakos munkái mellett szívesen fest tájképeket és csendéleteket. Munkái hazai és külföldi magángyűjteményekben találhatók.
(Budapest, 1952)
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1979-ben végzett, ahol Kokas Ignác volt a mestere. 1981-87 között a Jedlik Ányos Gimnázium rajztanáraként működött. 1982-től szerepel tárlatokon, egyéni bemutatkozásai voltak Budapesten a Derkovits Teremben, külföldön
Londonban és Frankfurtban. 1986-tól rendszeresen jelen van Japánban a Towo cég által rendezett kiállításokon, 1996-tól pedig dzsessz témájú képeivel vesz részt USA-beli bemutatókon.
(Nagybánya, 1883 – Szinérváralja, 1961)
festő. 1913-ban iratkozott be a nagybányai festőiskolába, és
1914-ben is szerepelt a növendékek névsorában. Akvarellel, olykor olajjal urbánus tájakat, vásári jeleneteket, városképeket festett, többször megfestette a nagybányai főteret. 1920-tól szerepelt a nagybányaiak közös tárlatain Ferenczy Károlylyal,Boromisza Tiborral, Ziffer Sándorral. 1932-ben szintén bemutatta munkáit egy nagybányai csoportos kiállításon. 1937-től rövid ideig Ziffer Sándorral alelnöke a Nagybányai Képzőművészek Egyesületének.
(Tövis, 1881 – Zalatna, 1953)
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Szinyei Merse Pál és Balló Ede voltak a mesterei. 1908-ban főiskolai tanulmányi ösztöndíjjal Ausztriában és Berlinben járt tanulmányúton. 1924-ben Zalatnára költözött, s ott dolgozott haláláig. 1901-től állított
ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban.
