(Nógrádverőce, 1925 – Tapolca, 2011)
1947-ben tett fazekas mestervizsgát. Mestere édesapja, Gorka Géza volt. Önálló, szabad foglalkozású művész, 1959-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, azóta saját műtermében alkot. Művészetének forrása a természet, jellemző tárgyai a nagyméretű, aszimmetrikus edények, az idolok, halak, madarak, kövek. A korongolás előtti ősi agyagalakítást követi. Egyedi tárgyakat hoz létre, szeret sorozatban, tárgycsoportban gondolkozni. Magas tüzű, egyéni készítésű anyagokkal, kőanyaggal, oxidos agyagmázakkal dolgozik, az agyagot gyakran fémmel ötvözi.
Erőteljes plasztikai hatású munkáinak színvilága visszafogott.
A MKISZ (1956), a Művészeti Alap, majd MAOE (1955) és a AIC tagja volt.