durkokaroly

(Zimbor, 1907 – Kolozsvár, 1979)

Román-magyar származású festő. Már fiatalon festett. A Kolozsvári Képzőművészeti Iskolában végezte festőművész tanulmányait 1925-28, majd 1930-32 között. Nagybányán működött, a két világháború közötti művészeti élet jelentős szereplője volt a képzőművészet városában.Számos kiállításon vett részt mind országon belül, mind külföldön.

(Budapest, 1895 – Domaháza, 1979)

Festő. Művészeti tanulmányait szülei, Feszty Árpád és Jókai Róza irányításával kezdte, majd Budapesten és Münchenben tanult. Mesterei: Szablya-Frischauf Ferenc, Hoffmann. Kernstok Károly szabadiskolájában is képezte magát. 1916-tól Budapesten működött. Hosszabb tanulmányutat tett Itáliában. 1924-től szerepelt kiállításokon. 1945-től főként vallási témájú képeket festett, melyek ma is számos katolikus templomban megtalálhatók. 1946-tól rendszeresen szerepelt az Ernst Múzeumban és a Műcsarnokban rendezett csoportos tárlatokon, de műveit egyéni kiállításon nem mutathatta be. 1998-ban emlékkiállítást rendeztek alkotásaiból az esztergomi Keresztény Múzeumban. Művei megtalálhatók legjelentősebb nemzeti gyűjteményeinkben és számos egyházi intézményben.

(Karcag, 1926 – Budapest, 2008)

Szobrász. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók.

(Mezőlaborc, 1887 – USA, 1946)

Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte, és a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatta. Mestere Zemplényi Tivadar volt. Az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandben telepedett le. Rendszeres szereplője volt a clevelandi, washingtoni, philadelphiai és New York-i képzőművészeti tárlatoknak. A Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást rendezett 1928-ban. Emlékkiállítást rendeztek festményeiből a clevelandi múzeumban.

(Nyergesújfalu, 1930)

Festő,freskófestő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1954-ben. Mesterei Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Bernáth Aurél voltak. 1964 óta kiállító művész. Díjai: Munkácsy-díj, Érdemes Művész. Egyéni tárlatai az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, a Vigadó Galériában, Hódmezővásárhelyen, Szolnokon, Ausztriában, Moszkvában, Párizsban voltak. Csoportos kiállításokon Havannában, Rómában, a Velencei Biennálén, Moszkvában, Párizsban vett részt.

(Budapest, 1957)

Festő.Tanulmányait 1977-1980-ig a moszkvai Állami Szurikov Képzőművészeti Akadémián (a szentpétervári mellett ez a másik legjelentősebb orosz akadémia) végezte Szahalov irányításával, majd 1980-1983-ig Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Kokas Ignác és Dienes Gábor voltak.

Több mint 20 ország tehetségei között fejlődhetett, alkothatott, s az elsősorban ott teremtett kapcsolatai révén azóta is magasan jegyzett nemzetközi művésztelepek rendszeres vendége Európa-szerte.

Közreműködött színházi produkciókban (TranzDanz, Magyar Állami Népi Együttes), és számos könyv jelent meg az ő illusztrációival. A ’90-es évek végén Nyitott Műterem címmel sikeres összművészeti esteket szervezett, miként a Budai Várban a Secco Galéria évekig futó, nagysikerű programjai is az ő nevéhez fűződnek. Kiemelkedő projektje volt, hogy a békéscsabai Príma-díjas Napsugár Bábszínház figuráit is új életre keltette.„Képei misztikus szürreális víziók, jellemzői az élénk színekből kibomló formák. A realitás határán mozgó figurák sokszor szinte szimbólumokká válnak, a szürrealista jelleg az érzelmi töltetből adódik.”

(Békéscsaba, 1959):

Békéscsabai festő, a város 2000-es évek leghíresebb festője. Scholtz az alföldi stílus egyik prominens képviselője, kolorista művész. Műveire az élénk színek, a mediterrán stílus a jellemző. Fő témája a tájképek, a mediterrán hangulat, a szép. Az évek során már több mint 120 kiállítása volt, és 25 év alatt több ezer képet festett. Neves színészek, művészek nyitották és nyitják meg tárlatait.

(Kolozsvár, 1946 – Veszprém, 2021)

1971-ben végzett a kolozsvári Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. Mohy Sándor és Miklóssy Gábor emberi, művészi magatartása volt számára mérvadó.1971-1974 között Marosújváron tanított műszaki rajzot egy vegyipari gimnáziumban, 1974-től 1987-ig pedig festészetet Kolozsváron a Képzőművészeti Gimnáziumban. Fontosnak tartja találkozását a Korunk szerkesztősége és a Galéria szellemi műhelyével, továbbá a tíz, munkával töltött nyarat a szárhegyi művésztelepen (1976-86). Kalotaszegen ismerkedik meg a népművészettel. 1971-től rendszeres kiállító. 1988-ban családjával elhagyta szülőhazáját és Magyarországon telepedett le. Egy évig Budapesten tanított egy általános iskolában. 1990-ben feleségével és három gyermekével beköltözik egy veszprémi műteremlakásba. 1990-ben járt először nyugaton. 1991-ig a Veszprém Megyei Múzeumban dolgozott művészettörténészként, amikor úgy dönt, hogy kizárólag a festészetre koncentrál. A következő kilenc évben műtermemben dolgozik és folyamatosan kiállít Európa-szerte. 2000-től művészeti oktatóként, 2004-től pedig igazgatóként vesz részt a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. porcelánfestő iskolájának munkájában. Tagja a Magyar Képzőművészeti Alapítványnak, a Magyar Képzőművészek Szövetségének és a Magyar Festők Társaságának. Évekig tagja és céhmestere volt a Veszprémi Művész Céhnek, majd 2004-ben 5 művésztársával megalapítják a figuralitást vállaló F – Csoportot.

(Törökbecse, 1953)

festő. A tanárképző főiskolát Becskereken fejezte be. 1975-ben Zentára költözött és a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a zentai képzőművészeti csoport munkájába. Alapító tagja a Zentai Art-90 festőcsoportnak. 1991 óta vesz részt magyarországi alkotótáborok pl.: Nagybaracska, Sümeg, Murakeresztúr stb. munkájában.

1994-ben települt át családjával Magyarországra. Eddig több önálló tárlata is volt, munkái eljutottak az USA-ba, Svédországba, Németországba, Ausztriába. Alkotásaiban a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a szimbolizmus és a szecesszió elemei ötvöződnek.

(1907 – 1967)

Festő a 20. század közepén működött. Itthon számos templom freskó- és faliképe fűződik a nevéhez, pl. Szegeden a Szent József Templom főhajójának egyik freskója, Szent Miklós Plébánia templom és Rendház oldalfalán lévő freskók az ő munkáját dícsérik, de Balatonalmádi, Csepel, Kistelek katolikus templomaiban is találkozunk alkotásaival. Nevéhez köthető számos fontos restaurálás (pl. Szent István Székesegyház menyezeti freskója Székesfehérváron). Külföldön is élt és alkotott. Az 1990-es évek végén bukkantak fel itthon művei.