durkokaroly

(Debrecen, 1929)

Festő, grafikus, iparművész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1957-ben. Mesterei: Bencze László, Fónyi Géza, Hincz Gyula. 1961-1964 között Derkovits-ösztöndíjas. 1972-ben nívódíjjal, 1989-ben Káplár Miklós-éremmel tüntették ki. 1987-ben római ösztöndíjat, majd az Olasz Grafikai Intézettől többhónapos meghívást kapott. Működése erősen kötődik Debrecenhez, de az ország szinte minden alkotóházában és több hajdúsági művésztelepen alkotott hosszabb-rövidebb ideig. 1960-től rendszeresen szerepel a Műcsarnok és az Ernst Múzeum csoportos tárlatain. Egyéni kiállítása volt 1978-ban a Műcsarnokban, 1983-ban és 1984-ben Rómában, 1991-ben Miskolcon. 1987-ben Rigában részt vett a Magyar gobelin című csoportos tárlaton. 1991-ben Bécsben, 1993-ban Párizsban szerepelt tematikus kiállításon. Középületekben is találhatók nagyméretű munkái, a többi közt Szolnokon, Pécsett, Fonyódon. Több művét őrzi a debreceni Déri Múzeum.

(Budapest, 1874 – Budapest, 1938)

Festő. 1894-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán. Kortársaihoz hasonlóan, fiatalon hosszabb tanulmányutat tett Párizsban. Eleinte tájképeket, később városrészleteket ábrázoló műveket festett. 1903-tól vett részt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1937-ben a debreceni Déri Múzeumban rendezett műveiből gyűjteményes kiállítást. A hazai polgári festészet közkedvelt alkotója. Sokalakos nagyvárosi utcaképei az aukciók kedvelt darabjai itthon és külföldön is. 2007-ben Miskolcon nyílt kiállítás párizsi témájú műveiből. Egy képe a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található.

(Hódmezővásárhely, 1892 – Budapest, 1976)

Festő, grafikus. Tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán végezte, mestere Körösfői-Kriesch Aladár volt. 1913-ban Münchenben, 1914-ben Párizsban járt tanulmányúton. 1929-30-ban hosszabb időt töltött a szentendrei művésztelepen. 1931-től a világot járta, Bécsben és Olaszországban, 1937-től Dániában dolgozott, csak a 2. világháborút követően tért haza. Az 1960-as években gyakran járt a kecskeméti művésztelepen. Számos kiállításon, a többi közt a Nemzeti Szalon tárlatain vett részt. Pályája elején naturalista stílusú műveket festett, később a modern irányzatok, főleg a kubizmus kezdte érdekelni. Művei a Nemzeti Galériában, Pécsen és Szentendrén találhatók.

(Kecskemét, 1925)

Festő. Eredetileg műszaki egyetemet végzett, csak azután kezdett festészettel foglalkozni. Első csoportos kiállítása 1955-ben volt az Ernst Múzeumban, melyet több is követett a fővárosban és vidéken. Első egyéni tárlata 1977-ben volt Miskolcon, majd Szombathelyen. Külföldön Lengyelországban, Tokióban, New Yorkban és Németországban szerepelt. Néhány képe a Magyar Nemzeti Galériában található.

Érmihályfalva, 1888 – Szentendre, 1957

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán kezdte művészeti tanulmányait Ferenczy Károly tanítványaként. 1911-től a nagybányai kolónián találjuk. Itt Réti István és Thorma János korrektúrájával dolgozott. 1927-ig rendszeresen dolgozott Nagybányán, majd több évig Munkácson működött. Az 1930-as években Szentendrén telepedett le véglegesen. Tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének, később tagja lett a KUT-nak, 1945-ben pedig a szentendrei művésztelep tagjává választották. 1920-tól kiállító művész. 1924-ben szerepelt a Nagybányai Jubiláris Tárlaton, 1925-ben és 1927-ben pedig részt vett a Nagybányai Festők Csoportkiállításán. Mint a művésztelep tagja, 1945-től részt vett a szentendrei művészek csoportkiállításain. 1955-ben gyűjteményes tárlatot rendezett Szentendrén műveiből. Halála után, 1967-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban emlékkiállítás nyílt képeiből. Alkotásai találhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a munkácsi és a nagyváradi múzeumban.

Futásfalvi Márton Piroska, Márton Piroska, Nagy Nándorné (Nyárádszereda, 1899 – Budapest, 1996)

Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1924-ben. Mesterei: Deák Ébner Lajos, Csók István. Tanulmányai alatt a pécsi művésztelepen, 1925-ben pedig Nagybányán képezte magát. Tanulmányutakat tett Itáliában, Németországban, Erdélyben. Budapesten működött. Tagja volt a KUT-nak és a Magyar Képzőművésznők Egyesületének. 1931-ben alapító tagja a Magyar Képzőművésznők Egyesülete Új Csoportjának, az ún. Női nyolcaknak. 1922-től rendszeresen szerepelt a Nemzeti Szalon, a Műcsarnok és az Ernst Múzeum csoportos tárlatain. Egyéni kiállítást rendezett 1931-ben és 1949-ben a Nemzeti Szalonban, 1935-ben a Frankel Szalonban. 1958-ban a Jókai Klubban volt egyéni tárlata. 2002-ben Szombathelyen és Gyomaendrődön mutatták be műveit a Női nyolcak alkotásaiból rendezett kiállításon.