durkokaroly

(Arad, 1884 – Auschwitz, 1944)

Igazi művész volt. 1908 és 1911 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt, majd két évet Párizsban tanult. 14 éves korában, 1913-ban már több festményét kiállították a Műcsarnokban. Az 1930-as években gyakran szerepelt műveivel itthoni és külföldi kiállításokon. A Nemzeti Szalon és a Magyar Képzőművésznők Egyesületének tagja. 1939-től részt vett az OMIKE képzőművészeti kiállításain.
1944-ben valószínűleg Auschwitzban halt meg.
/S. Nagy Katalin: Emlékkavicsok, Kieselbach Galéria és Aukciósház – Művészek ABC/

(Beregszász, 1902 – Visegrád, 1966)

Felvidéki származású. Elsősorban csendéleteket és a visegrádi tájat festette. Dvorák Oszkár festőművész felesége. Polonyi Károly (Karol) festőművész húga.

(Hajdúszoboszló,1944)

Festő, grafikus. Tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajztanári szakán végezte 1966-ban. Mesterei: Vinkler László, Cs. Pataj Mihály és Fischer Ernő. 1977-ben a szegedi egyetemen szerzett diplomát. Gyulán lett rajztanár. 1964 óta kiállító művész. A kisgrafikákat feleségével, Meskó Annával együtt készítette. Számos egyéni és csoportos kiállításon mutatta be műveit Cegléden, Gyulán, Debrecenben, Székesfehérváron.

(Ungvár, 1908 – ?, 2003)

Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1933-ban. Mesterei: Réti István és Glatz Oszkár. Tanulmányúton Ausztriában járt 1933-ban. Majd Glatz Oszkár soproni művésztelepét vezette. 1934-35 között minisztériumi tisztviselő volt. 1941-49 között különböző iskolákban rajztanárként dolgozott. 1953-59 között szakfelügyelő volt Egerben és Pécsett. Majd a pécsi tanárképző főiskola tanszékvezetőjeként ment nyugdíjba 1972-ben. Tanulmányúton Egyiptomban és több európai országban járt. 1932 óta kiállító művész. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a komlói Bányászati Múzeum.

Festő. Tanulmányait a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végezte 1954-ben. Mestere Winkler László volt. 1945 óta kiállító művész. Hazai és külföldi művésztelepeken dolgozott. Számos egyéni kiállításon mutatkozott be. Csoportos tárlaton szerepelt Hódmezővásárhelyen, a Magyar Nemzeti Galériában 1967-ben. Munkája elismeréseképpen a Munka Érdemrend Bronz Fokozatát kapta. Művei láthatók a szegedi Polgármesteri Hivatalban, a Magyar Nemzeti Galériában, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban.

(Budapest, 1900 k. – Egyesült Államok,1970 után)

(Pilényi Oszkár, Pillitz Oszkár, Pilényi-Pillitz, Oscar Pilenyi): Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta 1919-1928 között, mesterei Vaszary János, Rudnay Gyula és Réti István voltak. A nagybányai szabadiskolában képezte magát 1925-ben. Később Berlinben folytatta tanulmányait. 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, New York-ban telepedett le. A new yorki Fészek Klub alapító tagja. Művei megtalálhatók több amerikai gyűjteményben, a bécsi Városi Képtárban és az Eszterházy Képtárban.

(Budapest, 1891 – 1960)

Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1909 és 1913 között, Edvi Illés Aladár és Révész Imre tanítványként. Később rajztanárként tevékenykedett. 1924-től festett intenzíven, grafikusként illusztrációkat is készített. A gyulai művésztelep egyik alapítója volt 1928-ban. Az 1930-as években a kecskeméti művésztelepen, Révész Imre mellett dolgozott. 1921-től kezdve rendszeresen kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Egy-egy művét a moszkvai Puskin Múzeum és a lvov-i múzeum őrzi. Nürnbergben, Stockholmban és Amszterdamban is rendezett kiállításokat. Külföldön Nürnbergben, Stockholmban és Amszterdamban is volt kiállítása, Budapesten utoljára 1946-ban volt tárlata. Életművének jelentős része már életében külföldre kerül különböző kereskedelmi csatornákon, így sok került az Amerikai Egyesült Államokba. Sok festményt festett megrendelésre, készített orientalizáló témájú képeket is. Fia, ifj. Péczely Antal tehetséges festőként, fiatal korában hunyt el a második világháborúban.

(Győr, 1888 -Győr, 1943)

Napkelte vagy napnyugta? Távolban pislákoló fények. Itália földje és tengere ez, ahol a festő tanulmányúton járt 1925-ben. Turnerre is emlékeztet (tán kicsit korábbról), de ahhoz képest ez a piktor modernebb, a francia impresszionistákat (pl.Claude Monet) idézi. De a kép festője magyar. Pandúr József (Győr, 1888 -Győr, 1943) az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán Balló Ede tanítványa volt. 1919-ben többedmagával megalapítja a Győri Képző-és Iparművészeti Társulatot. Ekkor már Győrben, újvárosi műtermében tanulta tőle a művészetet Borsos Miklós, Endrédy György és Illés Árpád. Elkészült (1922-ben) a Tatárjárás című monumentális körképével is, amit később -vevő -híján újrahasznosított (kellett a vászon)…A hagyományos témák, műfajok mellett világi és egyházi épületekben freskókat is festett. A Lloyd tánctermét, a hajdani Hungária kávéházat, a Győri II. sz. Magyar Királyi Állami Gárdonyi Géza Polgári Fiúiskolát az ő faliképei díszítették. Restaurálással is foglalkozott. A csornai prépostság és a győri székesegyház restaurálása, a szanyi, a féltoronyi, a péri és a nádorvárosi templom díszítése is az ő nevéhez fűződik. Borsa (Schutzbach) Antallal iparművészeti vállalatot is alapított. Győrött rendszeresen kiállított, szerepelt a Nemzeti Szalonban és Kaposvárott is. 1926-ban megkapta az új nádorvárosi műtermet. 1943-ban a győri Városi Múzeum emlékkiállítást rendezett műveiből. Győrben született, ott is nyugszik. Műveit többek között a győri Városházán és a Xántus János Múzeumban őrzik.

(Nagybánya, 1911 – 1983)

Festőművész. Thorma János biztatására iratkozott be a nagybányai szabadiskolába. 1925-1930 között tanult Nagybányán, azután a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta művészeti tanulmányait. Főiskolai évei alatt elnyerte a Szinyei Társaság tanulmányi díját. Nagybányán dolgozott egészen haláláig. 1927-től rendszeresen kiállított a nagybányai festőkolónia csoportos tárlatain. 1938-1939-ben részt vett az erdélyi művészek budapesti tárlatán. Politikai nézetei miatt többször börtönbe került.

(Budapest, 1934 – 2012)

Festő. Márffy Ödön festőiskolájában tanult 1950-1954 között. Mesterei: Ilosvai Varga István, Gádor Emil, Tóth Menyhért. Budapesten él. A Budai Művészcsoport főtitkára 1990-1998 között. Dolgozott a tokaji és a telkibányai művésztelepen. Több hazai egyéni és csoportos tárlaton szerepelt. Egyéni kiállítása volt 1981-ben a Műcsarnokban. Az Országos Akvarell Biennálékon rendszeresen szerepel. Díjak: 1. díj a Pest-Buda egyesítése 100. évfordulójára kiírt pályázaton, Ilosvai Varga István-díj, 1996-ban. Közgyűjteményben egyebek mellett a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban találhatók meg művei.