durkokaroly

Körösztös István

(Kispest,1918-Budapest,2000)

Művész

Gyermekkora óta rajzolt, festett, középiskolás korában még festőnek készült. A színészet mellett sem hagyta abba e tevékenységét, monotípiákat, linó grafikákat, linómetszetű ex libriseket készített, több csoportos és egyéni kiállításon is részt vett.

1941-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerzett színészi diplomát. Pályáját Szabadkán kezdte, majd vidéki társulatokban lépett fel. 1950-től a debreceni Csokonai Színházban szerepelt, majd 1955-től a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1957-től nyugdíjba vonulásáig, 1980-ig, a Békés Megyei Jókai Színház társulatának tagja volt. Játszott a Gyulai Várszínházban is, ahol a színház tíz éves jubileumán nívódíjban részesítették.[ Többnyire prózai darabok karakter- illetve intrikus szerepeit, korabeli magyar drámák értelmiségi figuráit alakította. Rendezéssel is foglalkozott. Felesége Barcza Éva színésznő volt, akivel Debrecenben ismerkedett meg és ott is házasodtak össze. Egy gyermekük született. Forrás: Wikipédia

Körösztös István Read More »

Kovács Sándor

(Dunaföldvár, 1914)

Festő. A budapesti Iparművészeti Főiskolán Szentgyörgyi Kornél és Ék Sándor voltak a mesterei. Több hazai csoportos és önálló tárlaton mutatta be munkáit.

Kovács Sándor Read More »

Kézdi-Kovács László

(Pusztaalsócikola,1864-Budapest,1942)

Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Alig 22 évesen már rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban „Erdőrészlet” című munkájáért aranyérmet kapott. Ezt a képet a Velencei Modern
Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben a Műcsarnokban nyílt gyűjteményes tárlata. 1893-tól képzőművészeti kritikusa volt a Pesti Hírlapnak. 1929-től 1931-ig a gyulai művésztelep vezetője volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum birtokában került.

Kézdi-Kovács László Read More »

Kássa Gábor

(Sátoraljaújhely, 1893 – Budapest, 1961)

A középiskolát Sopronban végezte. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1911-1916 között Edvi Illés Aladár, és Bosznay István növendéke volt, nyaranta a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett dolgozott. A főiskola elvégzése után Sopronba tért vissza, ahol 1919-ben festőiskolát szervezett. A zalaegerszegi főreálgimnázium rajztanára volt 1920 és 1927 között. 1922-től rendszeresen szerepelt a városban rendezett kiállításokon.1927-35 között Győrben rajztanár a Reáliskolában. Állami ösztöndíjjal járt tanulmányúton Hollandiában, és Németországban, Münchenben 1926-1927-ben. Több országos és hollandiai kiállítása volt. 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1930-ben győri utcarészletekből Győrben volt gyűjteményes kiállítása. 1935-től Budapestre helyezték, az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított tovább. 1937-ben a budapesti Műcsarnokban volt gyűjteményes kiállítása, valamint Rotterdamban is rendezett egyéni tárlatot. Akvarelljeivel számos díjat nyert. A művész a régi gyulai művésztelep vendég alkotója volt 1938-1939-ben és 1941-ben. Budapest 1945 utáni újjáépítéséről készült 48 akvarellje a Magyar Történelmi Képcsarnokban látható. Művei megtalálhatóak a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban, Gyula város gyűjteményében, a KöröspArt Galéria gyűjteményében és a budapesti Magyar Nemzeti Galériában. Többek között megkapta az Esterházy-díjat, a Halmos Izidor életkép díjat (1940), az Állami Akvarell-díjat (1943).

Kássa Gábor Read More »

Kalicza Erzsébet

(Karcag, 1876 – Budapest, 1943)

A művész Deák Ébner Lajos Női Festőiskolájában tanult Budapesten. 1910-től szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, elsősorban arcképekkel és virágcsendéletekkel.

Kalicza Erzsébet Read More »

Kalcsó József

(Kétegyháza, 1952)

Festő, grafikus. A budapesti Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1979-ben, mestereinek Fót Ernőt és Baska Józsefet tartja. 1979 óta tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának.Kétegyházán – ahol 1980-ban telepedett le – megalapította az Amatőr Képzőművészeti Alkotótábort. 1979-től kiállító művész. Tájképeket, aktokat, figurális kompozíciókat fest realisztikus stílusban. Németországba, Svédországba, Ausztriába, Japánba, Kanadábakerültek munkái.

Kalcsó József Read More »

Tóth B. László

(Dad, 1906 – Budapest, 1982)

Festő. 1928-ban végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Csók István és Szőnyi István voltak a mesterei. 1928-tól három évig tanított Szőnyi István szabadiskolájában, akinek művészete egész életében nagyhatással volt rá. Első kiállítása 1935-ben nyílt az Ernst Múzeumban, amit számos hazai és külföldi önálló bemutatkozás követett az évek során. 1935-ben, a Nemzeti Szalon kiállításán Szinyei-díjat kapott. 1957-ben Lengyelországban tett tanulmányutat. 1950-ben és 1954-ben a Fényes Adolf Teremben, 1976-ban és 1980-ban a Mednyánszky Teremben nyílt egyéni tárlata. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában és Debrecenben található közgyűjteményben. Irodalom: Szíj R.: Tóth B. László, Budapest, 1980.

Tóth B. László Read More »

Mártonfi Benke Márta

(Kunszentmárton,1958)

Festő, író. Az egri tanárképző főiskolán, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát. 1990 óta foglalkozik festészettel hivatásszerűen. Mestere: Bozsó János festőművész. 1997-ben jelentkezik először a nyilvánosság előtt. Egyéni kiállítása volt több alkalommal Kecskeméten, 2005-ben Budapesten, 2006-ban Pécsett. Alapító tagja a keceli és a kunszentmártoni művésztelepnek, valamint a kunszentmártoni Alkotók Szabad Társaságának. Szülővárosának önkormányzata 2003-ban a Kunszentmárton Város Művészeti Díjjal tüntette ki.

Könyvei: Az én titkaim, 1996.; Bozsó János művészeti album, 1997.; Egy festő barangolásai, 2004.

Mártonfi Benke Márta Read More »

Élesdy István

(Cegléd,1912 – Budapest,1987)

Grafikus, festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1938-ban. Mesterei: Pólya Tibor, Szőnyi István, Glatz Oszkár, Varga Nándor Lajos.1939-ben római ösztöndíjas volt. 1940-ben elnyerte a budapesti rézkarc kiállítás díját, 1941-ben akvarell díjat nyert. 1940-ben Milánóban, 1942-ben Velencében tett hosszabb tanulmányutat, dolgozott a nagybányai művésztelepen is. 1960-ban Firenzében, 1961-ben Rómában,1966-ban San Marinóban nyert grafikai díjat. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanársegédként működött, majd 1941-ben Marosvásárhelyen tanított. 1945 után Budapesten működött. 1964-ben a Firenzei Akadémia tagjává választották. 1933-tól szerepelt a hazai és nemzetközi kiállítási életben, gyakran mutatkozott be csoportos kiállításokon Erdélyben és Itáliában. 1956-ban Budapesten volt gyűjteményes kiállítása, 1962-ben több olaszországi városban rendezett egyéni tárlatot. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti
Galéria és a Fővárosi Képtár gyűjteményében.

Élesdy István Read More »

Ne maradjon le újdonságainkról!

Értesüljön elsőként új műtárgyainkról, kiállításainkról és galériánk legfrissebb híreiről.

10% kedvezmény,
kifejezetten neked 🎁

Elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóba foglaltakat.

Nem küldünk spamet! További információ az adatvédelmi irányelveinkben.

Scroll to Top