(Nemesszalók, 1921 – Csobánka, 1978)
A művészről: Festő, textiltervező. 1944-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, mestere Kacziány Aladár volt. 1941-től állít ki itthon és külföldön (Svédország, Norvégia, Libanon, Jugoszlávia). Jelentős kiállítása 1965-ben a Fényes Adolf Teremben volt. Legfontosabb műfaja az akvarell, utcaképei falusi jelenetei jelentősek. Munkásságáért 1975-ben Munkácsy-díjat kapott. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és Székesfehérváron találhatóak.
(Félszerfalva, 1916 – Budapest, 1993)
Festőművész, grafikus, szobrász, plakettművész. Eredetileg jogásznak készült, de a művészet jobban érdekelte. 1935-1936-ban Aba Novák Vilmos szabadiskolájában, majd 1935-1941-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult Réti István, Kontuly Béla és Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványaként. 1945-1963-ig a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára, 1963-1993-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára, egy ideig rektora volt. Számos hazai (Műcsarnok) kiállítás mellett külföldön is voltak tárlatai, részt vett 1962-ben a Velencei Biennálén. Jelentős volt művészpedagógiai munkássága, ezért halála után Pápán iskolát neveztek el róla. Ugyanott 1993-tól működik a nevét viselő galéria. Alkotásai sokoldalúságát tükrözik, a rajzoktól akvarellektől kezdve a szobrokon, kisplasztikákon keresztül a porcelánig. Munkásságát komoly elismerésekkel jutalmazták (a Brüsszeli világkiállítás nagydíja (1958), Munkácsy-díj (1956), Kossuth-díj (1954), Érdemes (1966) és Kiváló Művész (1970), a Magyar Népköztársaság zászlórendje). Műveit a Magyar Nemzeti Galéria és több hazai múzeum őrzi.
(Dés, 1904 – Budapest,1973)
Festő, grafikus. Rajztanári diplomát szerzett, majd Miskolcon folytatott tanulmányokat. 1923-tól a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost volt a mestere. 1930-ban állami ösztöndíjjal Párizsban, majd 1930-1931-ben Rómában, a Collegium Hungaricumban képezte magát. 1927-től vett részt kiállításokon. Több fővárosi iskolában dolgozott tanárként. A vörösberényi és balatonboglári festőtelep alapítója. 1961-ben Székely Bertalan-díjat kapott. Egy alkotását a Nemzeti Galéria őrzi.
(Eperjes, 1884 – ?, 1945)
Festő. Tanulmányait Budapesten végezte. Majd Újbélán volt tanító. 1910-től Budapesten tevékenykedett. A Nemzeti Szalon kiállításain szerepelt 1914-től.
(Nagyvárad, 1969)
Grafikus. Péli Etelka lánya. Tanulmányait a kolozsvári Képzőművészeti Líceum kerámia szakán végezte. A budapesti Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafikai szakán diplomázott 1996-ban. Mesterei Eszik Alajos és Pásztor Gábor voltak. Ezt követően a főiskola mesterkurzusán vett részt. A KREA Környezettervező Iskola tanára Budapesten. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, így Marosvásárhelyen, Budapesten, Nagyváradon, Kolozsváron, Bukarestben.
(Orosháza, 1899 – Budapest, 1983)
Festőművész, grafikus. Művészeti tanulmányait a bécsi Császári- és Királyi Grafikai Tan- és Kísérleti Intézetben kezdte 1915-ben. Majd a budapesti Iparművészeti Iskola növendéke lett 1918-1919 között. Mestere Haranghy Jenő volt. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsben és a weimari Bauhausban folytatta tanulmányait. 1927-33 között Berlinben élt és tanított. Moholy Nagy Lászlóval közösen reklámgrafikákat készített 1933 körül. 1934-től Budapesten tevékenykedett. 1949-62 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Egyéni kiállításon szerepelt az Ernst Múzeumban 1956-ban, Hágában, a Csók Galériában 1962-ben, Bécsben 1971-ben, a Műcsarnokban 1972-ben, Hódmezővásárhelyen 1975-ben, a Magyar Nemzeti Galériában 1979-ben, Berlinben 1983-ban. Csoportos tárlaton szerepelt az Alkotás Művészházban 1947-ben, a Nemzeti Szalonban 1948-ban, a Műcsarnokban 1950-ben, 1955-ben, 1977-ben, Berlinben 1979-ben, Miskolcon 1960-ban, az Ernst Múzeumban 1953-ban, a Művészházban 1947-ben. Elismerései: Munkaérdemrend Arany Fokozatot 1974-ben kapott, 1972-ben Érdemes Művész, 1981-ben Kiváló Művész elismerésben részesült. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, az amszterdami múzeumban, a Bauhaus Archív Berlinben, a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, a Városi Képtárban Oroszházán. Irodalom: Haulisch Lenke: Papp Gyula, Művészet kiskönyvtára 97., Bp., 1974., Das Frühe Bauhaus, Katalogbuch anläslich des 75. Gründungsjubiläums des Staatliches Bauhauses in Weimar, Berlin, 1994.
(Budapest, 1886 – Debrecen, 1949)
Festő, grafikus, iparművész. Tanár a budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd az Iparrajziskola textil osztályán. Dekoratív művek mellet meseillusztrációkat készített.
(Battonya, 1947)
Festő, szobrász. Művészeti tanulmányait a szegedi tanárképző főiskolán folytatta. Mestere: Vinkler László. Gyulán működik. Tagja a Békéstáji Művészeti Társaságnak. Rendszeresen szerepel a békéscsabai Alföldi Tárlatokon, a szegedi Táblaképfestészeti Biennálékon.
Egyéni kiállítások
1968 • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged
1970 • Román Klub, Battonya
1972 • Újságíró Klub, Szeged
1974 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged
1975 • Tízek Klubja, Békéscsaba
1976 • Városi Könyvtár Galéria, Gyula
1983 • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged
1985 • Paletta Galéria, Szeged
1986 • Ifjúsági Ház, Eger
1988 • Dürer Terem, Gyula
1990 • Békésszentandrás [Lóránt Jánossal] • Művelődési Ház [Lóránt Jánossal], Gyula
1991 • Art Galéria, Arad
1992 • Román Kultúra Háza • Nagyváradi Múzeum
1993 • Román Külügyminisztérium, Bukarest • Kolozsvár
1994 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Basler/Hoffmann Galerie [Lóránt Jánossal], Zürich
1995 • Brassói Múzeum • Ditzingen (D) • Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged
1996 • Tourinform Kisgaléria, Gyula
1997 • Ozirisz Könyvesház • “B” Galéria, Szeged • Béke Szálló, Budapest • Kórház Galéria, Gyula • Dürer Terem, Gyula
1999 • Gyulai Várszínház Kamaragaléria, Gyula.Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1970-99 • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba
1975-84 • A Józsefvárosi Galéria kiállításai, Budapest
1982-97 • Nyári Tárlatok, Szeged
1990-2000 • Békéstáji alkotók kiállításai, Gyula, Békéscsaba, Szlovákia
1992-2000 • IV-VIII. Országos Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged
1995 • II. Országos Pasztell Biennálé, Balassa Bálint Múzeum, Esztergom
1996 • XV. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • Kisplasztikai Biennálé, Arad
1997 • Grafikai Biennálé, Arad • Gyulai művészek kiállítása, Nagybánya
(artportal.hu)
(Fabasz,1924)
Grafikus. Párizsban, az École des Beaux Arts-on tanult. Férje Makrisz Agamemnon szobrászművész. Budapesten él 1951 óta. 1953-tól állít ki magyarországi tárlatokon. Pályája kezdetén csak grafikával foglalkozott. 1964-től több monumentális méretű mozaikot készített, majd 1974-től táblakép méretűeket is. Illusztrációval is foglalkozott. Linó- és fametszeteket készített. Egyéni kiállítása volt, a többi közt Párizsban 1950-ben és 1974-ben, Budapesten a Műcsarnokban, 1962-ben, Athénben, 1963-ban, Washingtonban, 1986-ban. Díjak: Munkácsy-díj (1959, 1963), Érdemes Művész (1984).
(Békésszentandrás, 1938)
Festőművész, grafikus. A szegedi tanárképző főiskolán szerzett rajztanári képesítést 1956-1959 között. Mestere: Vinkler László. Sokfelé járt tanulmányúton Európában, így Svájcban, Olaszországban, Franciaországban és Hollandiában. Több nemzetközi művésztelep munkájában vett részt, például Katowicében, Torgovistében. A Havannai Művészeti Akadémián folytatott tanulmányokat 1973-ban. A vásárhelyi festők világával rokonítható művészete. Köztéri munkái pannók, textil faliképek. Mezőtúron él. 1962-től kiállító művész. Önálló kiállításokon rendszeresen szerepel. 1983-ban a Műcsarnokban, 1986-ban Berlinben, 1992-ben Bécsben volt egyéni kiállítása. Részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain (1968, 1977, 1982, 1995, 1997) és a vásárhelyi Őszi Tárlatokon 1970-1997 között. Díjak: Derkovits-ösztöndíj (1968-1971), Rippl Rónai-díj (1971), Munkácsy-díj (1972), Érdemes Művész (1988), Tornyai-plakett (1997). Művei hazai közgyűjteményben például a Magyar Nemzeti Galériában találhatók meg.
