durkokaroly

Felekiné Gáspár Anni

(Budapest, 1902 – 1992)

Festő. Budapesten született Gáspár Bernát nyelvtanár és Goldstein Róza gyermekeként izraelita vallású polgári családban.Gyermekkorában Miskolcra költöztek, ahol édesapja nyelviskolát nyitott. Az első világháború idején családjával ismét a fővárosba költözött. Tanulmányait 1916–17-ben a Fővárosi Iparrajziskolában végezte. Első férje Gondos Jenő (1900–1945) textilkereskedő volt, aki munkaszolgálatosként életét vesztette. A nyilas rémuralom során bujkálni kényszerült. A második férjét, Feleki Rezső operaénekest, a Dohány utcai zsinagóga későbbi főkántorát, a háború során ismerte meg. Művészeti tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában kezdte, közben huszonöt évig dolgozott irodában. 1943–44-ben Örkényi Strasser szabadiskolájában majd más iskolákban tanult. Mesterei: Bernáth Aurél, Börzsönyi Kolarits Ferenc, Novotny Emil, Breznay József voltak. Első egyéni kiállítását 1946-ban rendezte. 1950-ben részt vett a Műcsarnokban az 1. Magyar Képzőművészeti Kiállításon, ahol szerepléséért Munkácsy-díjat kapott. Az 1950-es években rendszeres résztvevője volt a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a szocialista országokban rendezett csoportos tárlatoknak.

Felekiné Gáspár Anni Read More »

Kőhegyi Gyula életrajza

(Pestszentlőrinc, 1933)

Grafikus. Budapesten a Kirakatrendező Iskolában, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Barcsay Jenő, Kmetty János, Hincz Gyula, Ék Sándor. Ösztöndíjasként Franciaországban,a Vance-i Művésztelepen dolgozott 1970-ben. Tagja a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének. Kedvelt műfaja a tollrajz és a fametszet. Emellett linómetszeteket,rézkarcokat, monotípiákat készít, ex libriseket rajzol. 1963-tól állít ki egyéni és csoportos tárlatokon. Önálló kiállításon mutatta be műveit Budapesten és az ország több városában, így Szentendrén, Pécsett, Hódmezővásárhelyen. Külföldön Dániában és Németországban állított ki. Csoportos tárlaton vett részt egyebek mellett a Műcsarnokban, az
Ernst Múzeumban. 1963-1979 között rendszeresen szerepelt munkáival a miskolci Országos Grafikai Biennálén. Hazai közgyűjteményben a Magyar Nemzeti Galériában találhatóak művei.

Kőhegyi Gyula életrajza Read More »

Beron Gyula

(Felsőbaucár, Hunyad Vármegye 1885 – Budapest, 1971)

Festő, grafikus. Tanulmányait a Műegyetemen kezdte, majd 1905-1909-ig a Mintarajziskolában képezte magát, mesterei Hegedűs László, Edvi Illés Aladár és Olgyai Viktor voltak. 1909-1911-ig a Képzőművészeti Főiskolát látogatta. 1910-től vett részt kiállításokon itthon (Ernst Múzeum, Nemzeti Szalon) és külföldön is. 1925-1935-ig Párizsban élt, ahol az Atelier tervezőiskolában tanított. Az ott eltöltött idő egész művészetére hatással volt, több száz rajzot készített, amit ki is állított a francia fővárosban. 1945 után az újjáépítés lett egyik fő témája. Munkáival több díjat is nyert, a többi közt a Szinyei Társaság grafikai díját. Több műve a Nemzeti Galériában található.

Beron Gyula Read More »

Benkő T. Sándor

(Budapest, 1952)

1974-től, egy képregény-rajzolási pályázat megnyerése után a Lapkiadó Vállalat Reklámszerkesztőségén dolgozik grafikusként. 1979-től a KÉV-METRÓ újság képszerkesztője, fotósa és grafikusa. 1983-ban felvételt nyer a Gerrit Rietveld Művészeti Akadémia (Amszterdam, Hollandia) festő-grafika szakára. 1989-ben meghívást kap Angliába fél éves tanulmányútra és kiállításra. 1990-ben megalapítja a Talon Művészeti Kft-t, melynek gondozásában, saját tervezésében és szerkesztésében, kiadja a MAGYARORSZÁGI GALÉRIÁK című képzőművészeti programmagazint. E negyedévenként, három nyelven (magyarul, angolul és németül) megjelenő kiadványban közli az ország valamennyi kiállító helyének aktuális tárlatait, művészeit, térképekkel segítve az érdeklődők tájékozódását. 1993-ban részt vesz a BARANGOLÓ című, Közép-Európai művészeti és irodalmi gyermeklap létrehozásában. Megtervezi a lap „házigazdájának”, Zsákocskának a figuráját. A lap elsősorban a határainkon túl élő magyaroknak szól. Megszűnéséig az újság művészeti vezetője és grafikusa. 1994-ben elhagyja a fővárost és Albertirsán egy tanyára költözik, ahol nyugodt körülmények között folytatja művészeti munkáját. Mellette angol nyelvet tanít a környékbeli iskolákban és nyaranta művésztelepet vezet. 1998-ban művészeti galériát alapít Albertirsán a helyi és környékbeli képzőművészek számára. 2007 tavaszán ismét Angliába megy, Bristolba, ahol az UWE-n mesterdiplomát szerez. 2009 movemberében tár haza. Azóta független művészként dolgozik, megbízásoknak tesz eleget és kiállít. A SAPIENTIA Szerzetesi és Hittudományi Fősikola előadásait látogatja és rendszeresen tart vetített képes művészettörténeti előadásokat, elsősorban keresztény művészetekkel kapcsolatosan.

Benkő T. Sándor Read More »

Székelykeresztúri Horváth Árpád

(Székelykeresztúr, 1898 – ?)

Először a székelyudvarhelyi Kő- és Agyagipari Iskolában tanult, kőfaragósegéd lett, majd az Iparművészeti Főiskolán Orbán Antal és Stróbl Alajos mellett képezte tovább magát. Állami ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol négy éven keresztül különböző városokban dolgozott. Olaszországi tartózkodása idején „Játszadozó gyermekek” című kompozíciója a cararai kiállításon nagy feltűnést keltett. Állandó kiállítója volt a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak Budapesten. Főbb alkotásai: „Vágy”, „Az Ő szekere” a „Trianon allegória” és számos portré-szobor. A népjóléti minisztérium részére Horthy Miklós mellszobrát faragta márványba. Tagja volt a Kupetzky Társaságnak. Műveit a vonalak erőteljes lendülete, kompozícióit tömörség jellemzi. A második világháborút követően nem ismert további élete vonala.

Forrás: eloszekelyfold.ro

Székelykeresztúri Horváth Árpád Read More »

Zichy Etlinger Mary     

(1827-1906)

Az alkotó Zichy-tanítvány, a gyönyörű Mary Etlinger az orosz cári család orvosának nevelt leánya volt. Közreműködött Zichy Mihály A rombolás géniuszának diadala című háborúellenes alkotás megfestésében, amit a mester a párizsi világkiállításra festet 1878-ban. Zichy fiatal tanítványával, Mary Etlingerrel együtt Párizsban élt ebben az időben, de a következő években Zidhy magyarországi tartózkodása alatt is mellette volt Mary Eflinger.

Zichy Etlinger Mary      Read More »

Szirt Oszkár         

(Budapest, 1889 – Galícia, 1915)

Festőművész.1912-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede, Ferenczy Károly és Fényes Adolf voltak a mesterei. Nyaranként Nagybányán dolgozott, ösztöndíjasként a szolnoki művésztelepet látogatta. 1912-től a Műegyetemen tanított szabadkézi rajzot.

Szirt Oszkár          Read More »

Seres János           

(Selyeb, 1920 – 2004)

A művészről: festő. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1947-ben Miskolcon telepedett le. 1968-tól tizenkét évig Egerben, a tanárképző főiskolán tanított. Több európai országban tett tanulmányutat. Számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt, ahol sokszor is díjat is nyert. Festett csendéleteket, tájat és alakos kompozíciókat is.

Seres János            Read More »

Ónódi Béla

(Budapest,1990 – Szentendre,1991)

Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, a főiskolai évek alatt a nagybányai és a kecskeméti művésztelepen dolgozott ösztöndíjasként. Mesterei: Balló Ede, Réti István. 1921-1927 között az Egyesült Államokban és Párizsban élt. Hat évig egy philadelphiai napilap grafikusaként működött. Közben a pennsylvaniai Szépművészeti Akadémián és a párizsi Academie Colarosse-on is képezte magát. 1923-ban Barbizonban is dolgozott. 1928-ban Szentendrén telepedett le, mint a Szentendrei Festők Társasága és a művésztelep egyik alapító tagja. 1942-ben székelyföldi ösztöndíjat kapott. 1920-tól szerepelt a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon csoportos tárlatain, valamint a szentendrei festők bemutatóin. Gyűjteményes tárlatot rendezett műveiből 1958-ban, 1965-ben és 1985-ben Szentendrén, 1980-ban a Magyar Nemzeti Galériában. 1988-ban Szentendre díszpolgárává választották. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a szentendrei múzeum gyűjteményében. Visszaemlékező kötete Életutam címmel, 1984-ben jelent meg.

Ónódi Béla Read More »

Metykó Gyula

(Vésztő, 1907 – Budapest, 1992)

Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait 1928-ban Krivátsy Szüts György szabadiskolájában kezdte Budapesten. Később – 1928-1930 között – a kecskeméti művésztelepen tanult Révész Imre irányítása mellett. Elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei: Csók István, Glatz Oszkár, Kandó László. 1935-ben, utolsó főiskolai évében Székely Bertalan-díjat nyert. Tanulmányúton járt Olaszországban, Csehszlovákiában és Ausztriában. Többször dolgozott a Hortobágyon, Hódmezővásárhelyen és Mártély környékén. Alföldi tájképeket és portrékat festett, linómetszeteket készített. 1935-től kiállító művész. Egyéni kiállítása volt a kiskunhalasi Thorma J. Múzeumban (1971) és Miskolcon a Szőnyi Teremben (1987) mutatta be műveit. Csoportos tárlaton vett részt például a Nemzeti Szalonban (1936, 1937), az Ernst Múzeumban (1938) és a Műcsarnokban (1938, 1942, 1943, 1951). Művei hazai közgyűjteményben például a Kecskeméti Képtárban találhatók. Két művész – Költő és festő címmel Náday Nagy Ferenccel közös könyve jelent meg.

Metykó Gyula Read More »

Ne maradjon le újdonságainkról!

Értesüljön elsőként új műtárgyainkról, kiállításainkról és galériánk legfrissebb híreiről.

10% kedvezmény,
kifejezetten neked 🎁

Elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóba foglaltakat.

Nem küldünk spamet! További információ az adatvédelmi irányelveinkben.

Scroll to Top